Beszámoló 2016.10.29-én tartott műhelyről

Az OFTEX rendszrben akkreditált 25 szabadon választható kreditpontot érő műhelyfoglalkozáson heten vettünk részt. Tartalmas és nagyon tanulságos összejövetel volt. Keményen dolgoztunk.

A következő műhely 2016.11.26-án, szombaton lesz.

Három BCS vezetői esetet beszéltünk meg BCS keretében. Mindhárom intézményen belüli BCS vezetés kérdéseit tárgyalta, így a téma spontán szerveződve, de adott lett. Alábbiakban a csoportok során felvetődő dilemmákat és válaszokat foglalom össze.

Külső vezető, belső, intézményen belüli szervező. A szervezőnek fel kell dolgoznia magában az információ-hiány adta feszültséget, hiszen vezetőként nem vehet részt a csoportban. (mit beszélnek rólam, stb). A vezető számára a BCS hatása csak indirekt mérhető, a dolgozók változásán keresztül.

A BCS szervezésekor érdemes minden vezetővel aláíratni együttműködési szerződést. Ez növeli a BCS rangját, rendszeren belüli legitimációját. Jó, ha a BCS vezető személyesen tárgyal, aláír a vezetőkkel (munkáltató, főorvos, főnővér pl.), hogy ne legyen kiszolgáltatva a csoport pl. a belső szervező kilépése esetén.

Ha az intézményen belüli a vezető, fontos előre az összeférhetetlenségeket (főnök-beosztott, magánéleti) lehetőleg kiszűrni, menet közben kialakult összeférhetetlenségeket, a csoport védelme érdekében kezelni, a csoport számára transzparens módon.

Intézményen belüli csoport esetén különösen ügyelni kell a keretekre (titoktartás, magánélet védelme, kitárulkozás mértéke) és arra, hogy a csoportban esetmunka történjen. A csoport mindenkori témája lesz maga az intézményi rendszer, szerencsés, ha ez konkrét betegellátási eset tárgyalása útján beszélhető meg. Kerülendő, de vigyázat, könnyen belecsúszhat a csoport, hogy a vezetőt szidja. A vezetőt elsodorhatja ez, annál is inkább, mert a csoport a jó, megértő BCS vezetőt szembeállíthatja saját intézményi vezetőjével, akit kritizál. Ez nem a BCS feladata, nem segíti a dolgozók munkáját, kapcsolataik megértését.

A BCS módszerével megbeszélt vezetői esetek során speciális helyzet, hogy két csoportvezető van, a jelenlegi és az esethozó, mely a csoportvezető számára fontos, szem előtt tartandó szempont. Megjelenő érzései, gondolatai mennyire tükrözik az esethozóét.

Szupervíziós alkalmakat talán többet is kéne biztosítanunk az évi 4-nél. Számomra az is kiderült, hogy ezek az alkalmak lehetőséget biztosítanak nem csak az adott eset megtárgyalására, de ezeken keresztül téma-centrikus munkára is.

Dobó Katalin