Történet

Társaságunk története– a Bálint módszer lényege

A Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság 1990-ben alakult. Ennek előzménye az 1960-as évek vége óta működő pszichoszomatikus munkacsoport volt, melyet Juhász Pál professzor alapított a Budapesti Pszichiátriai Klinikán. A munkacsoport célja a szupervízió jellegű pszichoterápiás esetmegbeszélés volt a Bálint módszer alapján, mely elnevezést akkor azonban politikai okok miatt hivatalosan nem hangsúlyozhatták.

Bálint Mihály, aki 1896-ban Budapesten született, 1938-ban Angliába emigrált és 1970-ben Londonban halt meg, orvos és pszichoanalitikus volt. A pszichoanalízis úgynevezett budapesti iskolájának világhírű képviselője volt. Úttörő elméleti munkái mellett a később róla elnevezett „Bálint- csoport”, melyet Londonban fejlesztett ki, tette igazán ismertté. A módszert a mai napig az egész világon alkalmazzák. Bálint az egyik legtöbbet idézett orvos az egész világ orvosi irodalmában. Magyarországon jelentőségéhez képest nem igazán ismert.

A Bálint által vezetett, háziorvosokból álló csoport legfontosabb célja a háziorvosok pszichoterápiás képzése és a pszichoszomatikus gondolkodás elmélyítése volt. Így Bálint Mihályt a pszichoszomatika egyik megalapítójaként is számon tartják az egész világon.

Társaságunk alapításakor – alapító elnök Dr. Schnell Endre – már a névadásban is kifejeződött a kettős cél: a Bálint-módszer alkalmazása és a pszichoszomatikus gondolkodásmód fejlesztése, terjesztése. A Bálint-csoport formájában zseniálisan egyszerű, azonban a résztvevőkben mélyreható hatást, változást eredményez. Ez a kiváltó esetmegbeszélő, képzési módszer igen alkalmas a fenti célok elérésére.

A Társaság tevékenysége és céljai

A Társaság támogatja és terjeszti a Bálint-csoport, mint esetmegbeszélő módszer alkalmazását Magyarországon. Megszervezi a csoportvezetők kiképzését, kapcsolatot tart a Nemzetközi Bálint Társasággal (melynek tagja vagyunk), és más Nemzeti Társaságokkal.

Az elmúlt években a módszert nem csak az orvoslás különböző területein alkalmazzák, hanem minden olyan szakmai területen is, ahol a kliens-segítő-kapcsolat a professzionális munka fontos dimenzióját képezi, mint pl. pedagógia, tanácsadás, szociális munka, idősek-betegek ápolása, jog, humán erőforrások területe. Az elméleti koncepció a tudományok fejlődésének eredményeképpen maga is kibővült csoportdinamikai, képzési metodikai és rendszerszemléleti elemekkel. A résztvevők hosszabb csoportmunka esetében egy professzionális-önismereti és személyes fejlődési folyamatot élnek át. Ez az alapja annak, hogy ma a Bálint csoport egyik legfontosabb „indikációja” a kiégés megelőzése az összes említett területen.

Társaságunk képviseli a pszichoszomatikus gondolkodásmód elmélyítésének ügyét az orvostudományban és annak kapcsolódási területein. Célunk többek között a Magyarországon pszichoszomatika területen működő intézmények és szakemberek összegyűjtésével egy adatbázis létrehozása és azok hálózati összekapcsolása. Minden orvosi szakterületnek megvan a maga pszicho-szomatikus-szociális oldala. Ennek felismerése, elismerése, művelése egy modern társadalomban elengedhetetlen követelmény.

A Társaság rendszeres saját konferenciákon és más orvosi területek konferenciáin való részvétellel segíti elő a lelki és szociális mozzanatok feltárását, hívja fel a figyelmet a humán dimenzió részleteire. Írásos anyagokkal ismertetjük a téma jelentőségét. Bátorítani szeretnénk annak felismerésére, hogy a biológiai gondolkodás mellett az orvoslás pszichológiai megközelítése és az orvos pszichéjével való foglalkozás nem ördögtől való, hanem az orvosi munka szerves részét képezi. Az egészségügy más segítő szintjein, pl. az ápolásban, ez a felismerés talán már előbbre is jár. A modern bio-pszicho-szociális medicina nem csak hatékonyabb, humánusabb, hanem lényegesen olcsóbb is!

Dr. Harrach Andor
A Társaság szakmai- és képzési ügyeinek felelőse, korábbi elnöke

 

Miért fontos a Bálint-munka?

Harrach Andor, Major János, Dobó Katalin

A modern Bálint-munka segít a csoportban résztvevő orvosnak-segítőnek konfliktusos eseteit kezelni, munkája hatékonyságát növelni, szakmai szerepében kiteljesedni, A Bálint csoportban résztvevő szakembernek nő a munkahelyi elégedettsége, jobb kapcsolatot teremt a kollégákkal és kliensekkel, könnyebben dönt, önismerete mélyül, csoportos támogatást kap a nehéz esetek kezeléséhez.

A csoportmunka segít az értékek, célok tisztázásában, érzelmi intelligenciát fejleszt, áttételesen a kiégést, pályaelhagyást is megelőzi (1,2,3,4).

A csoport keretei: 10-15 résztvevő, speciálisan képzett 1 vagy 2 csoportvezető, 90 perces, strukturált ülések.

A módszer kitalálója és névadója Bálint Mihály (1896-1970), magyar orvos, világhírű pszichoanalitikus.

A Bálint csoport vázát a bio-pszicho-szociális gondolkodás adja. A beteg/kliens testi-, érzelmi állapotán kívül, az egészségügyi-pedagógiai-munkahelyi környezet, az orvos/segítő személyisége, élethelyzete, kapcsolatai is hatnak az orvos/segítő-beteg/kliens kapcsolatra, az együttműködésükre, így a gyógyítás –gyógyulás/segítés egész folyamatára.

A Bálint-csoportokon olyan esetek kerülnek megbeszélésre, amikor az orvos/segítő frusztrált, tehetetlen, amikor az orvost/segítőt egy eset a szokványostól eltérő mértékben foglalkoztatja, és úgy érzi, annak ellenére, hogy tudása legjavát adja, elakadt, vagy valamiért érzelmileg nagyon megterheli.

Egy csoport menete a következő. Az esethozó egy esetet röviden (pár percben) ismertet, ezután 5-10 perc áll rendelkezésre a csoporttagoknak, hogy kérdést intézzenek az esethozóhoz a körülmények részletesebb tisztázásához. A csoport következő része a diszkusszió -ez a rész a leghosszabb (fél-egy óra is lehet)- amelynek során a csoporttagok az esethozó nélkül megbeszélik az esetet. Az esethozó ilyenkor a csoporton kívül ül, ezzel is hangsúlyozva megfigyelő szerepét ebben a részben. A csoporttagok célja az adott orvos-beteg kapcsolat mélyebb megértése, többirányú megközelítése, nem tanácsadásról, a probléma megoldásáról van szó, hanem inkább szabad asszociációról, ötletelésről (brain-storming), az adott eset kiváltotta érzések, gondolatok, tapasztalatok megosztásáról. Végül az utolsó részben az esethozó lehetőséget kap arra, hogy visszajelezzen a csoport számára.

A módszer a klinikai esetmegbeszélő csoport prototípusa, világszerte elterjedt (5,6,7).

A Bálint-csoportokon pszicho-szociális szemléletben az alábbi témák kerülnek felszínre:

1. testi betegségek lelki és szociális mozzanatai
2. testi betegségek pszichés feldolgozása
3. pszichoszomatikus betegségek feltárása
4. a páciens szociális és lelki háttere
5. az orvos-beteg, kliens-segítő kapcsolat alakulása
6. az orvosi/segítő tevékenység lelki mozzanatai az adott esetben
7. az orvosi/segítői szakmai szocializáció az esethozó orvos/segítő individuális helyzetében
8. az orvoslás pszichológiájának általánosabb szempontjai
9. pszichiátriai és pszicho-farmakológiai összefüggések
10. az orvosi-egészségügyi/pedagógiai/szociális stb. ellátás témái, esetleges konfliktusai az adott esetben
11. az adott eset népegészségügyi dimenziója
12. az orvoslás/segítő szakma kulturális és szociális beágyazottsága
13. az orvos/segítő munkahelye mint szervezet, annak esetleges konfliktusai, mélyebb reflexió a munka világára
14. az orvos/segítő személyes és családi háttere, annak esetleges megjelenése, hatása orvosi tevékenységére

 

A Bálint munka didaktikai jellemzői

1. a megbeszélt eset szupervíziója, a gyakorlati munka közvetlen támogatása
2. a szakmai önismeret elmélyítése
3. komplex csoportos tanulási helyzet (az esethez, és nem kijelölt oktatási témákhoz kötött)
4. a résztvevők szakmai identitásának fejlesztése, önmenedzselése
5. a résztvevők stressz feldolgozó képességeinek fejlesztése
6. a résztvevők lelki higiénéjének védelme, pl. kiégés megelőzése
7. csoportmunka, team-munka gyakorlása
8. társas és csoportos magatartás kompetenciájának erősítése
9. a résztvevők érzelmi intelligenciájának gazdagítása
10. a résztvevők beszédkészségének, önkifejezésének fejlesztése
11. a résztvevők etikai kompetenciájának javítása
12. nem csak orvosok körében, hanem más egészségügyi szakmákban is alkalmazható, team-munka esetében is (ezen túl más humán szakmákban is) (6)

 

Irodalom

1.Kjeldmand, D., Holmstrom, I., Rosenqvist, U. Balint training makes GPs thrive better in their job. Patient Educ Couns. 2004; 55: 230-5.
2. Turner and Malm. A preliminary investigation of balint and non-balint behavioral medicine training. Family medicine. 2004; 36: 114-22.
3. Lichtenstein, A. Integrating intuition and reasoning–how Balint groups can help medical decision making. Aust Fam Physician. 2006; 35:987-9.
4. Major és mtsai. A kiégés jelensége az orvosi hivatásban. Lege Artis Medicinae. 2006; 16: 367-73.
5. Bálint M. Az orvos, a betege és a betegség. Animula. 1990.
6. Harrach A., Schnell E. Bálint-csoport és a bálinti szemlélet az orvoslásban. Medicus Universalis. 2008; 3: 107-11.
7. Molnár L., Harmathy E., Somorjai N. A Bálint mozgalom nemzetközi helyzete.. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 2009; 3:209-21.