Bálint módszer

Mi is történik a Bálint-csoportokban?

Egy háziorvos elmond egy háziorvosi esetet. Sokszor olyan történetet mesél, mely történet nyomasztja, sokszor eszébe jut, akár lefekvés előtt, akár, amikor végre otthon kilazíthatna. Ha meglátja a beteget, vagy tudja, hogy az aznapi rendelésen találkozni fognak, összeszorul a gyomra.

Kinek nincs ilyen története, kinek nincs ilyen betege?

Hogy zajlik egy csoport ülés?

Az eset elmondását követően az esethozó figyel, hallgat.
A csoport számtalan nézőpontot, réteget bont ki, egy színes, összetett kép áll össze a hallottakból. Az esethozó számára a történetnek, betegével való kapcsolatának eddig rejtett, nem tudatosuló aspektusai is feltárulnak.

Hogyan működik a Bálint-csoport?

Mivel az orvos-beteg találkozások során nem csak orvosként, hanem teljes személyiségünkkel is jelen vagyunk, mint minden kapcsolatunkban, itt is vannak olyan helyzetek, melyekben könnyebben boldogulunk, vannak olyanok, melyekben nehezebben. A beteggel való kapcsolatunk tudattalanul emlékeztethet olyan személyes kapcsolatunkra, mely nehéz érzésekkel, akár elakadásokkal is jár, járt.
Ilyenkor a szokásosnál jobban bevonódunk, a hasonlóság miatt összekeveredik az, aki a beteg és amit mi vetítünk a betegre, saját korábbi kapcsolati élményeinkből és kiesünk kompetens orvosi szerepünkből.
A beteg is ismétli kapcsolati mintáit, ránk vetülhet egy családtagjával kapcsolatos nehéz érzése, sokszor igen csak megterhelve az orvos beteg kapcsolatot.

Miben tud segíteni a Bálint-csoport?

Főleg  abban, hogy a beteget, környezetét, a kapcsolatot tisztábban lássuk, megértsük. Így visszakerülünk kompetens orvosi szerepünkbe.
Azt is megtapasztaljuk, hogy nem csak mi kerülünk nehéz helyzetekbe, mások is küzdhetnek hasonló gondokkal.
Persze vannak eleve nehéz, megterhelő esetek. Ilyenkor az ülés végén érezhetjük, hogy a terhet megoszthattuk a csoporttal. Ez az élmény nagy megkönnyebbüléssel jár.
A Bálint-csoportokban átélt „nem vagy egyedül” élmény áthatja és segíti mindennapi munkánkat.

Míg korábban legszívesebben kerülte volna a betegével a találkozást, a csoportmunkát követően kíváncsivá válik rá.

Sokszor olyan “hétköznapi”  témákat is érintünk, mint a rendelés végén beeső betegek, vagy, hogy mit kezd azzal az orvos, mi lehet a háttérben, ha dühös a betegére. Hogy kezeljük azt a beteget, aki nem fogadja meg az orvos tanácsát,  vagy ha a beteg akar diktálni, követelőző, ha naponta hívja az orvost valami miatt, ha úgy érezzük, olyat tettünk, mondtunk a betegnek, hogy nem is ismerünk magunkra, emiatt bűntudatunk van…