Az Integratív Kazuisztikáról a gyakorló orvos, segítő szemével

 

Napjainkban az orvoslásban, de a szociális és lelki segítés terén is a gyógyítóknak, segítőknek emberfeletti kihívásokkal kell szembenézniük. A kidolgozatlan és így kialakulatlan együttműködési és ellátási protokollok ellenére a mindennapokban integrált, tehát szocio-pszicho-szomatikus ellátásra szoruló betegekkel, kliensekkel találkoznak, akik számára jó esetben egyedileg kialakított szakmai együttműködések jönnek létre. Szerencsére vannak kivételek, de ezek még nem terjedtek el kellő mértékben.
Mit jelent ez a mindennapokban? Csak néhány példa. Egy pszichoszomatikus betegségben szenvedő (colitis ulcerosa, aszthma, ekzema, stb) beteg szomatikus ellátásában esetleges, hogy eljut-e pszichológushoz. Egy nehéz szociális helyzetű, esetleg mentálisan is sérült, többféle belgyógyászati betegségben szenvedő beteg ellátói (szociális munkás, ideggyógyásza, belgyógyász, háziorvos, stb.) nem törvényszerű, hogy felveszik egymással a kapcsolatot, hogy a segítés közös stratégiáját kidolgozhassák. A falvakban vegyes háziorvosi praxisok vannak. A városokban egyáltalán nem mindennapos, hogy a család felnőtt és gyerekgyógyásza egymással együttműködjön, pedig családorvosi szakvizsgát tettek. Sorolhatnám még…
Az együttműködésen alapuló és komplex, szocio-pszicho-bio-szemléletű segítést támogatja az Integratív Kazuisztika esetmegbeszélő csoportja.
Az Integratív Kazuisztika (IK) esetmegbeszélő módszer a Bálint-csoport módszeréből fejlődött ki. Szakaszaiban követi a Bálint-csoportot, miszerint az eset ismertetését a csoportmunka követi, melyben az esethozó megfigyelőként vesz részt, majd a csoport ülés az esethozó visszajelzésével és közös beszélgetéssel zárul.
Az IK során a csoportvezető kérdéseivel strukturálja a csoportmunkát . A kérdések az ellátás megbeszélésére terelik a fókuszt. Így az IK a Bálint-csoporthoz képest gyakorlatiasabb, a lélektani, kliens-segítő kapcsolati dimenziók mellett nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy az eset hogyan jelenik meg, milyen ellátási feladatokat jelent a különféle szakmákban.
A fentiek alapján is hasznos, ha az IK csoportban különféle szakmák képviselői ülnek. Így lehetőség van az esetet többféle nézőpontból vizsgálni, és a szakmák együttműködési lehetőségeinek kibontása is.
A fentiek alapján érthető az is, hogy az IK segíti a résztvevőket az integrált ellátásban való gondolkodásban, a szakmák párbeszédét, az ellátó együttműködését általános értelemben, és a konkrét esettel kapcsolatosan is.

Dobó Katalin
Dobo.katalin@gmail.com