Beszámoló az International Balint Federation 21. nemzetközi kongresszusáról Portó 2019

A kongresszus címe: Seeing medicine through other eyes –mások szemén keresztül nézni az orvoslást???

A helyszín a Portói Egyetem Pszichológiai Tanszéke

A kongresszus jelképe az ablak volt.
Jose Tolentino de Mendonca, portugál író idézetével indul a programfüzet (mely minden előadást tartalmaz írott formában):
“Mi az ablak? Egy hasadék a falon, ami fényt és levegőt enged be egy adott helyre….
Híd világok között, egy meghívás a valóságok közötti áramlásra, egy kötelék a külső és a belső között, egy közeli küszöb a végtelenhez.
Az ablak csodálkozásra késztet. Életünkben vannak ablakok, melyekre emlékszünk, mert rajtuk keresztül láttuk a világ nyitottságát, rajtuk keresztül az idő, ez a titokzatos és megfoghatatlan elem, megmutatta magát egészében…. Rajtuk keresztül realizáljuk, hogy ami először szemünkbe tűnik, az csak egy érzékszervi felfogása annak, ami kívül van, egy előzetes próbálkozás arra, hogy befelé utazzunk.

Az idő egy hermeneutikai gépezet, a kapcsolatok egy komplex rendszere, a tudás/megismerés modellje. Amikor kinyitunk egy ablakot, mire nyílik az? Arra hajlunk, hogy egy Rilke verssel válaszoljunk, szintén kérdés formájában”….

(egy Kosztolányi fordítást találtam):

Te vagy a mértan, mely kitüntet
mindent, ami rejtély, titok,
mert óriási életünket
körülírod és fölnyitod.

És most ide kívánkozik belőlem egy másik vers:

ABLAKOK (Rainer Maria Rilke)

Ablak, te, a várakozás mércéje,
időnként megtelsz, megannyi
türelmetlen élet magát kimérve
másik életbe önti.

Ki elválasztasz, ó, és aki vonzasz,
mint az ingatag tengerek, —
s hirtelen tükör vagy, ábrázatunk az
üveg mögötti látványhoz kevered;

a szabadságból darabka áruminta,
mit végzet fenyeget;
ki közénk vonod hozzánk idomítva
a kinti mértéktelent.

Fordította: Lackfi János

A beszámoló írása közben, ahogy érzékelheti az olvasó, az történt meg velem újra, ami a kongresszuson is, magával ragadott az a hangulat, amit a portugál Fadóval jellemezhetnék: érzelmes, mély, nosztalgikus, időtlen.

Régi és új barátokkal találkozni, azt érezni, hogy a világban otthon vagy.  A körülötted lévők hasonlóan gondolkodnak gyógyításról, kapcsolatokról, a világról, mint Te. Miközben: a Bálintos orvos hontalan, hangzott el egy előadásban..

Donald Nease, leköszönő elnök bevezetőjében hangsúlyozta, ahogy a kongresszus címe is utal rá, hogy el kell fogadnunk, hogyha csak a saját szemünkkel nézünk, annak vannak korlátai. Tudatában kell lennünk ember voltunknak. A szemünk becsaphat, elkerülhet fontos részleteket, vannak vakfoltjaink. Amit a szemünk lát, azt a tapasztalataink alapján értelmezzük.

Az orvostudomány szeme is korlátozott.

A gyógyítás nem állhat csak abból, hogy összerakjuk azoknak a különféle szakorvosoknak a véleményét, akik nem láthatnak a területükön kívül. Az ember, akit gyógyítunk komplex szövet, sok szálból szőve, ahol a tünetek és a diagnózisok is csak egy részét jelentik az egésznek.

Bevezetőjében a szenvedő ember gyógyításáról beszélt, a humanisztikus gyógyításról.

Az IBF céljai között megemlítette:

Fejleszteni és elősegíteni a Bálinti “training and research”-t, ezért erősíteni a humanisztikus, pszichológiai, pszichoterápiás oldalát a klinikai gyakorlatnak.

Minél nagyobb körben terjeszteni ezt a tudást.

Ez után Manuel Mário Sousa, a portugál Bálint társaság elnöke, a kongresszus fő szervezője kapott szót.

Személyes hangot ütött meg. Fiatal orvos korára emlékezett, hogy milyen sokszor nem boldogult a klinikai helyzetekkel, amikor kizárólag az egyetemen tanult, bio-medikális modell alapján gyógyított. Saját Bálint tapasztalatáról mesélt. 60 kilométert utazott havonta, hogy részt vehessen Bálint csoporton. Hogy ne csak a beteget, hanem magát is más szemmel nézhesse. Hogy ne akárkit, hanem valakit gyógyítson.

Kedvem lenne mindent fordítani, a csend és türelem fontosságáról például a gyógyításban, de korlátozom magamat.

Az előadások témáiról:

Az előadásokban szó volt a gyógyítás egzisztenciális dimenzióinak fontosságáról – szenvedés-, Bálint pszichoanalitikus munkásságának összefüggéseiről a Bálint-csoportok elméletével, gyakorlatával. Ez egy külön kutatási téma, mellyel Racula Soreanu foglalkozik Angliában, aki létrehozta, többek között a Balint Archívumot. Ennek darabjai a kongresszusi előtérben is ki lettek állítva. Korai Csoport ülések leírása, Bálint Enid levelei, számtalan izgalmas olvasnivaló volt itt látható. Többről fényképet készítettünk, melyet valamilyen formában majd közkinccsé teszünk.

Külön blokk foglalkozott a Bálint csoportok egészségügyi intézményekben való alkalmazásának tapasztalatairól. Amit most hangsúlyoznék, az az, hogy a tapasztalatok alapján ott sikeres a projekt, ahol van intézményi vezető és munkatárs is, aki támogatja, illetve életben tartja a Bálint-csoportot. Érdemes mérni a csoport hatását.

A kiégés, orvosok támogatása blokkban Manuel Sousa egy rendhagyó Bálint csoport ülést ismertetett, amikor az eset nem volt klinikai eset…egy csoporttag témáját dolgozta fel a csoport, mégis működött. Csoportvezetőként megélt kételyeit, dilemmáit bátor, Bálintos módjára tárta elénk. Erről talán majd egy külön műhely beszélgetést érdemes tartani.

Téma volt természetesen a Bálint-csoport terjesztésének nehézsége az orvosok között. Salinskyt is idézték: ha ez ilyen jó, miért nem csinálja mindenki?

Philipp Herzog áttekintette a Bálint csoport történetét az 1969-os cikk megjelenése óta (The structure of the training-cum-research-seminars. Its implications for medicine.)  Miért Bálint-csoport a mai és miért nem…

Nagy teret kapott a diákok Bálint munkájának bemutatása a kongresszuson.

Három Ascona díjas esettanulmányt ismertettek a győztesek. Lehetne esszé író versenyt rendezni a diákok között egy medikus-beteg kapcsolat bemutatásáról, ahogy ausztrál kollégáink tették. Jó lenne az esszéket lefordítani, hogy lássátok, milyen mély, gazdag és alapos munkákról van szó.

Mark Budow a Bálint-csoportról, mint gyógyszerről beszélt. Leonard Cohen idézettel gazdagította előadását. “There is a crack in everything, that’s how the light gets in”

A kongresszus vége felé Shorer Yuval újra a költészetet hívta segítségül mondanivalójához.

A híres portugál költő, Fernando Pessoa sorait idézte. A tényleges és szimbolikus utazásról beszélt, a kongresszusra, hazafelé, a csoportokon.

A posztereket lefotóztuk, ezeket is közre adjuk. A kongresszus talán egyetlen hiányossága volt, hogy nem volt külön idő a poszterek bemutatására, megvitatására. Ezt ellensúlyozta azonban, hogy az előadások utáni megbeszélésre, vitára bőven volt idő. Igazi beszélgetések, sokszor viták voltak ezek, nem udvarias formalitások!!!

A küldöttgyűlésről nem szóltam még. A Budapesten megválasztott új IBF vezetőség hivatalba lépett. A közgyűlés angol nyelvű összefoglalóját már továbbküldtük a taglistára. Ami minket szorosan érint, hogy az angolról magyarra való fordításkor, ha az könyv, inkább a kiadói jogdíj támogatásában gondolkodnak, erről májusban lesz döntés. Ebből az következik, hogy vezetőségünk megtárgyalja ennek hazai feltételeit.

A kongresszust minden két évben, ősszel rendezik. Idén Becze Ádámmal képviseltük a magyar társaságot. Fiatalok számára minden alkalommal lehetőség van IBF-től ösztöndíj pályázására, ezt Ádám meg is kapta, az összeg lényegében a kongresszus díját fedezi. Társaságunk is, anyagi lehetőségeinkhez mérten, támogatja azon társasági tagok kiutazását, akik amúgy is aktívan részt vesznek a társaság életében. Ez évben a vezetőség megszavazta utazásom költségeinek fedezését. Hajrá, 2021-ben Brüsszelben reméljük, még többen leszünk Magyarországról!!! Amit addig is érdemes, elkezdeni anyagot gyűjteni előadásokra, poszterekre. Van két évünk rá. Korán kérik az előadások teljes anyagát, mert a programfüzet szó szerint tartalmazza minden előadás szövegét. Ez két szempontból hasznos. Az angol nyelven hangzó előadásokat nem mindig értjük teljességében, ehhez segít azok olvasása, másrészt a kongresszus után alkalmunk van az előadásokat társaságunk tagjai számára rendelkezésre bocsátani. Azon, angolul jól tudó tagjainkat, akiknek van kedve, ideje fordítani, kérjük, jelentkezzenek vezetőségünknél a társasági e-mailen.

Dobó Katalin